Pályázati program

Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek

BGA-13-HA-01

Farmosi Általános Iskola

Az erdélyi magyarság történelme, jelen helyzete

Projektnapló

Fakultatívan vállalt előkészítő tevékenység

2014. március 28-án az erdélyi körutazásra készülő Farmosi Általános Iskola hetedik évfolyamos diákjai látogattak el kerékpártúra keretében Tápiószelére és Tápiógyörgyére. A program célja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt által 2013-ban kiírt, 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott Határtalanul pályázat önkéntesen vállalt feladatpontjának megvalósítása volt. A délután során, rövid megemlékezések keretében az iskolások felkeresték a három település trianoni emlékműveit, illetve a határon túli magyarsággal kapcsolatos emlékhelyeket. Farmoson és Tápiószelén a trianon emlékművek előtt, Tápiógyörgyén a torockói kopjafánál készítették el felvételüket a lelkes diákok.

001. Tápiószelén, a trianoni emlékműnél

Kerékpártúra Tápiógyörgyére és Tápiószelére

Egy szép márciusi délután a hetedik osztályosok kerékpártúrát szerveztek Farmosra, Tápiószelére és Tápiógyörgyére. Az indulás fél kettőkor volt. Először Farmoson kerestük fel a trianon emlékművet, amely sajnos csak félig van elkészülve. Itt megemlékeztünk 1920. június 4-re. A tanár úr elmesélte nekünk, hogy ezen a helyen állt régen az országzászló, amely a trianoni gyászt fejezte ki. Farmos után Tápiószelére mentünk, ahol egy nagy szikla és egy kisebb kopjafa jelképezi Trianont. Itt is elkészítettük a fényképünket, majd tovább mentünk Tápiógyörgyére. Ebben a faluban egy nagy méretű kopjafa jelképezi Tápiógyörgye és Torockó barátságát. Torockó egy erdélyi falu, ahová nemsokára mi is el fogunk látogatni a kirándulásunk során. A túra végén egy focimeccs várt ránk, majd fagyizással zártuk a napot. Mindannyian kellemesen elfáradtunk, de nem bántuk meg, mivel jól éreztük magunkat a nap folyamán.

Blága Vivien 7. b. osztályos tanuló

002. Tápiógyörgyén, a torockói kopjafánál

003. Farmoson, a félig kész trianon emlékműnél

004. A fakultatívan vállalt előkészítő tevékenység bemutatása a Farmosi újságban is megjelent

(FAIR Farmosi Információk Riportok, 2014. március-április)

Határtalanul előkészítő órák

Időpontja 2014. április 28, 29, 30.

Felkészítő tanár: Németh Csaba, az intézmény oktatója

A határtalanul előkészítő órák során a diákok megismerkedhettek az erdélyi magyarság történelmével, kultúrájával, jelen helyzetével. A foglalkozások célja a diákok érdeklődésének felkeltése a kirándulás tervezett témája iránt, önálló kutatómunkára való motiválás, emberi sorsok megismerése a határon túli magyarság életének bemutatása által. Az előkészítő órák alatt rendszerint sor került az interaktív tábla használatára, melynek segítségével a jelenlévők földrajzi, történelmi és etnikai térképek, valamint kisfilmek segítségével kerülhettek közelebb a kirándulás helyszínéhez. Az erdélyi magyar kultúra alapelemei közül tanulmányozhatták a székely és csángó népviselet darabjait, a székelykapuk fajtáit. Székely és moldvai csángó népdalok segítségével ismerkedhettek a magyar tájnyelvek sajátosságával. Megtanulhatták a Székely Himnuszt, Csángó Himnuszt. Megtekinthették az erdélyi magyarság történelmi szimbólumait, az erdélyi címert és a székely zászlót. A tematikusan összegyűjtött fényképek alapján képzeletben végigjárhatták a kirándulás állomáshelyeit. A diákok az órák során füzetbe vezették vázlatszerű feljegyzéseiket, melynek segítségével otthon is frissíthették addig szerzett ismereteiket.

005. Előkészítő óra 2014. április 28-án a Farmosi Általános Iskolában

006. Első előkészítő óra Kasza Laura 7. b. osztályos tanuló füzete alapján

007. Második előkészítő óra Kovács Dominika 7. b. osztályos tanuló füzete alapján

008. Harmadik előkészítő óra Solti Luca 7. b. osztályos tanuló füzete alapján

Tanulmányi kirándulás 2014. május 1-6.

1. Nap: Királyhágó, Farnas, Torockó

009. Csoportkép a Királyhágón

Végre elérkezett az általunk régóta várt nap. Május 1-én, hajnali kettő órakor elindultunk Erdélybe. A buszon nagyon fáradtak voltunk, mivel nem vagyunk hozzá szokva az ilyen korán keléshez. A határ előtt egy benzinkúton álltunk meg, majd következett az útlevél ellenőrzés. A tanár úr figyelmeztetett mindenkit, hogy inteligensen viselkedjen, ne sértse meg udvariatlanságával az ellenőröket. Miután nem történt semmi baj, átléptük a határt. Nagyváradon még mindenki nézelődött a busz ablakából, aztán a fáradtságtól az ülésbe süllyedtünk. Hirtelen álomból felriadva érkeztünk a királyhágóhoz. Itt ki szálltunk és a parkoló korlátjához sétáltunk. Ekkor jöttünk rá elsőként, hogy milyen szép tájon járunk. Mindenkinek nagyon tetszette a látvány, ami elénk tárult. A helyszínen megemlékeztünk a Királyhágó történelmére. Megtudhattuk, hogy itt van a történelmi Erdély kapuja. Eddig csak a Partiumban jártunk. A hegyeket elnézve, tényleg igaza lehetett azoknak, aki Erdélyt az erdős hegyekről nevezték el. Csodálatos domboldalak, magas hegycsúcsok, lombhullató és fenyőerdők, korán reggel már legelész bárányok keltették fel az érdeklődésünket.

Blága Vivien 7. b. osztályos tanuló

010. Csoportkép a farnasi református templomban Bálint Ferenc tiszteletessel

11. Farnas egy egészen kicsi falu, mindössze három utcából áll. Van egy idősek otthona, ahol Bálint Ferenc tiszteletes látja el a bentlakókat lelki gondozással. A tiszteletestől sok érdekes dolgot megtudtunk a településről. Mindössze 1-2 református gyerek van és 25-30 református felnőtt lakik a faluban. Elsétáltunk vele a templomhoz és a haranglábhoz. A templomban megcsodálhattuk a gyönyörű kalotaszegi szőtteseket. Majd a tanár úr elmesélte azt, hogyan került hetven évvel ezelőtt kapcsolatba egymással Farmos és a Farnas. A történet végén átadtuk a pap bácsinak a farmosiak ajándékát, melyek között volt Farmos faragott címere is. Ő megígérte nekünk, hogy a címert ki fogják tenni a templom falára és soha nem fogják elfelejteni, hogy itt jártunk. A templomban készítettünk egy csoportképet, majd néhányan felmászhattunk a fa haranglábra is. Itt láthattuk, hogy milyen régi harangja van a falunak. Az ismerkedés végén a pap bácsi behívta a csoportunkat a parókiára, ahol süteménnyel és üdítővel kínált bennünket.

Tilly Nikolett 7. a osztályos tanuló

012. Ismerkedés Torockó főterével, Tápiógyörgye és Torockó testvértelepülések

barátságának huszadik évfordulójára állított emléksziklánál

013. Csoportkép a torockói néprajzi múzeum bejáratánál

014. A Sebes Pálról elnevezett torockói magyar tannyelvű iskolában hallgattunk előadást

015. Útban a Székelykőre

016. A legbátrabbak a Székelykő 1129 méter magas csúcsára is feljutottak

Az indulás után a buszon sem unatkoztunk, mivel nem győztünk betelni a mellettünk elsuhanó táj szépségeivel. Az ablakból még a Tordai-hasadékot is láthattuk. Majd megérkeztünk Torockóra. Egy rövid pihenő után elindultunk a falu központjában lévő emlékműhöz, amit Tápiógyörgye adományozott 2010-ben.Átsétáltunk a szemben lévő általános iskolába, ahol tanár úr elmondta, hogy több településről jönnek be a gyerekek, csak így bírják működtetni az iskolát. Innen elmentünk a múzeumba, ahol megismerkedtünk a torockói népviselettel és megtudhattuk, hogy régen, milyen nehéz volt a bányászok élete. Ezután megmásztuk a Székelykövet, ami nem volt könnyű feladat. Nagyon jó és nehéz élmény volt. A hegy tetején van egy piros-fehér.zöldre festett betondarab, ami nagyon megnyerte a tetszésünket. Rögtön készítettünk is egy fényképet. A kilátás csodálatos volt. Igazából leírhatatlan, amit ott láttunk, azt élőben kell látni. Lefelé már nagyon fáradtak voltunk. Este nagyon szép emlékekkel aludtunk el.

Szamosvölgyi Vanessa 7. a osztályos tanuló

2. Nap: Segesvár, Fehéregyháza, Székelyudvarhely

017. Csoportkép Segesvár történelmi óvárosában

Egy Torockón eltöltött éjszaka után kipihenten ébredtünk a finom reggelire. Korán megreggeliztünk, és összepakoltuk a csomagjainkat. Aznap az első megállónk Segesvár volt. Itt felmentünk a régen szászok által lakott óvárosba, ahol gyönyörű épületekkel, templomokkal találkozhattunk. Először egy őrtorony tövében mesélt nekünk tanár úr a város szomorú történetéről, arról, hogy az itt élő szászoknak el kellett költözniük Németországba különböző okok miatt. Elmenekültek, kik csak tehették, az egykor gazdag város lakatlanná vált, más nemzetiségű emberek költöztek oda. A régi szász házak helyett néhány helyre panelházakat építettek. Majd felmentünk azon a lépcsőn, amelyen a régi szász gyerekek is minden nap felmentek az iskolájukba. Itt megnéztük az iskolát, a templomot, és megemlékeztünk a temetőben az ott eltemetett szász emberekről. Megtekintettük a német sírfeliratokat is.

Török Tamás 7. a osztályos tanuló

018. Fehéregyházán, az 1849. július 31-i csatában elhunyt honvédkatonák tömegsírjánál emlékeztünk Petőfi Sándorra is

A segesvári városnézés után lementünk a buszhoz és már el is indultunk Fehéregyházára, ahol a Petőfi emlékmúzeumot tekintettük meg, mivel itt hunyt el hatalmas magyar költőnk Petőfi Sándor, s itt helyezték tömegsírba. A múzeumban Petőfi életéről, utolsó harcáról, haláláról olvashattunk és hallhattunk. Megtekintettük az udvarban álló hatalmas Turul madaras emlékművet, amelyet meg is koszorúztunk. Ez mellett a Petőfi szobrot is megtekintettük. Majd zárásként elénekeltük a magyar himnuszt.

Kasza Laura 7. b osztályos tanuló

019. A tömegsír megkoszorúzása Fehéregyházán

020. Székelyudvarhelyen, a Vasszékely szobránál az Erdélyi Magyar Ifjak helyi

alapszervezetének tagjaival közös képen

021. Székelyudvarhelyen, a Millenniumi emlékműnél került sor az Erdélyi

Magyar Ifjak helyi alapszervezete tagjainak megajándékozására

022. Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkjában Csaba királyfi szobrának megkoszorúzása alkalmából

Fehéregyháza után elindultunk Székelyudvarhelyre, hogy találkozhassunk az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetével. Ők egy első világháborús emlékműnél fogadtak minket és itt mesélték el, hogy milyen fontos feladatokat látnak el. A magyar gyerekek számára adományokat, ajándékokat gyűjtenek és ezzel lepik meg őket. Ezen kívül felolvasó esteket tartanak, rendezvényeket szerveznek és hagyományt, kultúrát őriznek. Ők körbe vezettek minket a városban, ami 96 %-ban magyarlakta. A séta közben megálltunk, egy szoborparkban is, ahol megkoszorúztuk Csaba királyfi szobrát és elénekeltük a Székely Himnuszt. Itt található Wass –Albert, a székely vándor szobra is. Összesen tizenhárom szobor található is, amelyeket nágy szobrászművész készített. Innen a millenniumi emlékműhöz sétáltunk, ahol két oroszlán és a jellegzetes Turul madár szobra díszítette az emlékművet. Itt megajándékoztuk az emiseket. Innen már Székelyszentlélekre utaztunk. Itt rendkívüli fogadtatásban volt részünk, hiszen tangó harmonikával és énekkel vártak bennünket. Jolika tanárnő nagyon finom milánói makarónit főzött nekünk a segítőivel este Annuska néninél aludtunk, s tőle hallottunk további erdélyi történeteket is.

Kasza Laura 7. b osztályos tanuló

3. Nap Madéfalva, Csíksomlyó, Fügés-tető

023. Madéfalván, az 1764-es székely veszedelem emlékművénél

A harmadik nap gyönyörű tájakon buszozunk, előbb átkeltünk a Hargitán, ahol sok szép fenyőfát láttunk, majd leereszkedtünk a Csíki medencébe. Az első állomás Madéfalva volt, ahol megálltunk és megemlékeztünk a székely veszedelem áldozataira, akik több százan voltak a történészek szerint. Ez az esemény 1764. januárjában történt Mária Terézia uralkodása alatt. Megkoszorúztuk az emlékművet és elénekeltük a Székely Himnuszt.

Kolonics Kristóf 7. b osztályos tanuló

024. Az emlékmű megkoszorúzása

025. Csíksomlyón, a kegytemplom bejáratánál

026. Csíksomlyón, Domokos Pál Péter szobránál

027. Csíksomlyón, a pünkösdi búcsú helyszínén található hármas halom színpadnál

A következő helyszín Csíksomlyó volt, ahol bementünk a kegytemplomba és megnéztük a Szűzanya szobrot. Azt mondják varázsereje van. Itt mindenki sorban állt és megérintette a szobrot. A csíksomylói búcsúban eljönnek a Földön élő magyarok mindenhonnan és ünnepelnek. A kegytemplomban tartanak egy szentmisét, mielőtt felzarándokolnak a hívek a nyeregbe. Utána felmásztunk a Kissomlyó hegyre a Nyeregből, ahová a csíksomylói búcsún minden faluból elzarándokolnak.. Odafönt megcsodáltuk a tájat, majd leérve megálltunk egy borvízforrásnál, ahol mindenki kedvére megtölthette üvegét a nedűvel.

Lázár Alexandra 7. a osztályos tanuló

028. Néha áztunk az esőben, de nem bántuk

029. Csoportkép a Fügés-tetőn, a Gyimesi-völgy bejáratánál

A Fügés-tető a Gyimes-völgy bejárata. Mennyei kilátás volt. Sok szép fenyőfa képe tárult elénk. Tanár úr sok történetet mesélt. Fényképet készítettünk és tovább haladtunk szállásunk helyszínére, Gyimesbükkre. Lenyűgöző látvány fogadott minket Gyimesbükkön, Deáky András panziójában. Mivel nem voltunk túl csendesek, ezért egy kicsit túráztunk a vacsora előtt a gyimesbükki hegyek alján. Megnéztük a szálláshely melletti folyót, amelyen kacsázni is lehetett kavicsokkal. Majd egyszer csak megszólalt egy kis harang, amikor tudtuk, hogy kész a finom slambuc, melyet vacsorára készített tanárnőnk. Majd mindenki elment saját szobájába. Mivel én egy kicsit megfáztam, ezért végigköhögtem az éjszakát. Nagyon szép kis szobánk volt a panzióban, a legizgalmasabb pedig az volt, hogy a lányok közül csak nekünk volt saját erkélyünk. Másnap reggel futással indítottuk a napot, osztályfőnökünkkel kifutottunk a régi Magyarország és Moldva határáig. Egyik lábunk a régi Magyarországon, a másik lábink Moldvánál volt.

Kovács Dominika 7. b osztályos tanuló

4. Nap: Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Hidegség pataka

030. Csoportkép Gyimesbükkön, az ezeréves magyar határ mellett felállított öreg gőzmozdony előtt

031. Gyimesbükkön, a kontumáci templomnál

032. Világháborús emlékhely megtekintése Gyimesbükkön

033. Az időjárás nem mindig volt kegyes a kirándulókhoz

034. Gyimesbükkön, a legkeletibb magyar vasúti őrház megkoszorúzása

Gyimesbükkön reggel finom forró tea és lángos várt minket, majd összegyűltünk reggeli után és meghallgattuk Deáky András gyönyörű beszédét. Azt, hogy mit tettek a faluban a magyarság megmaradásáért és a régi emlékek megőrzése érdekében. Deáky András sok-sok év alatt tudta elérni, hogy legyenek Gyimesbükkön az iskolában magyar osztályok. Elmesélte, hogy milyen épületeket újítottak fel és mit érdemes megnéznünk. Elsőnek a kopjafákhoz vezetett utunk, amelyet Deáky András készíttetett egy fafaragó művésszel, majd egy kis katolikus templomot néztünk meg. Első és második világháborús magyar áldozatok emlékhelyét vettük szemügyre, majd a felújított vasúti őrházat. Az előtte található köveket, melyet a Tatros folyóból mentettek meg, régen tankcsapdaként szolgáltak. Ezután megnéztük a Rákóczi-vár romjait, felsétálva sok-sok lépcsőn. Meghallgattuk tanár úr történeteit, hogy azon a helyen mi is zajlott. A határ mentén található hegyre is felmásztunk volna, de az eső miatt nem kockáztattunk. Egy picit megázva visszatértünk a szállásra. Ebéd után a Györgyice család mutatott néptánclépéseket nekünk és az ott lévő más vendégeknek, amibe mi is becsatlakozhattunk.

Kovács Dominika 7. b osztályos tanuló

035. Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarán Berszán Lajos

iskolaalapító plébánossal

Következő állomás az Árpád-házi Szent Erzsébet gimnázium volt. Az iskolához érve mindenki elcsendesült, mivel misét tartottak az iskola belső terében. A mise végén beszélgettünk Berszán Lajos plébánossal, volt iskolaigazgatóval, aki körbevezetett bennünket és megmutatta a közelmúlt iskolaéveinek fényképeit. Elmondta, hogy az ottani diákok lóháton ballagnak. Az atya nagyon kedves volt velünk.

Solti Luca 7. b osztályos tanuló

036. Háttérben a gimnázium kollégiumának épülete látható

037. A Györgyice-család néptáncbemutatója Hidegségpatakán

038. Sokat táncoltunk és mulattunk a Györgyice-családnak köszönhetően

Megérkeztünk a Györgyice-családhoz, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket süteménnyel és meggyes pálinkával. Ezután bemutatkoztak, majd megismerhettük hangszereiket, ruháikat és nagy táncház kezdődött, amibe természetesen bárki becsatlakozhatott. Ezután mindenféle finomsággal kínáltak minket, így meg is vacsoráztunk. Visszamentünk a szállásra és aki éhes volt még ehetett egy kicsit. Éjszaka egyszer fél órára elment az áram és mi kicsit féltünk.

Kovács Dominika 7. b osztályos tanuló

5. Nap: Szejkefürdő, Farkaslaka, Etéd

039. Csoportkép Szejkefürdőn, az Orbán Balázs sírjához vezető székelykapuk egyike előtt

040. Orbán Balázs sírjánál, aki a legnagyobb székely volt

041. Csoportkép Farkaslakán, Tamási Áron erdélyi író emlékműve előtt

Amikor megérkeztünk Farkaslakára, elsőként Tamási Áron sírjához mentünk, ahol megemlékeztünk az erdélyi íróra. Nem tudom, de talán ezen az emlékművön volt eddig a legtöbb szalag. Miután a tanár úr elmesélte Tamási Áron életét, mi is rákötöttünk egy nemzeti színű szalagot a sírra, majd elénekeltük a székely Himnuszt. Ez után át mentünk az út másik oldalán található vására, ajándékot venni az otthoniaknak. Mindenki vett a szüleinek ajándékot sok szeretettel.

042. Tisztelgés Farkaslakán, Tamás Áron erdélyi író sírja előtt

043. Etéd határában, a szénégető telepek egyikén, ahol még ma is az ősi módszerekkel készítik a faszenet

044. Az etédi szénégetőknél

6. Nap: Körispatak, Bözödújfalu, Dicsőszentmárton

045. Csoportkép Körispatakon, a Szalmakalap Múzeum udvarán

Körispatakon először a Szalmakalap Múzeumba mentünk, de nem csak ezt mutatták meg. Az a bácsi, aki megnyitotta nagyon kedves volt és elmondta székelykapuk fajtáit és részeit. Megmutatta a kőmúzeumot, amiben rengeteg kő van , aminek érdekes alakja van. Másodjára megnéztük a táblákat, amikre rá voltak írva azoknak a községeknek a nevei, akik ott jártak. Majd megmutatták, hogyan kell gyűrűt készíteni szalmából. Bementünk a Szalmakalap Múzeumba, ahol rengeteg kalap volt minden méretben és formában. Elmondták a kalapok jelentőségét és „feladatát”. Azt is elmondták, hogy a kalapnak vannak látható és láthatatlan jelei. Látható jel például, hogy a kalap mintáját melyik oldalra teszik. A kalap karimájának nagysága ahhoz tartozott, hogy az úrnak hány hold földje van. A férfiaknak jó udvarolni is, hűsíteni magukat és almát szedni is jó. Ott Körispatakon, ha férjhez ment egy leány készíteni kellett neki egy kalapot, amit csak ő csinált, ő szedte a szalmát és ő fonta, és ő varrta, és ő díszítette. Állítólag van olyan falu a környéken, ahol még mai napig őrzik ezt a hagyományt. Körispatakon készítették el a világ legnagyobb szalmakalapját. Azért készítették el, mert a román állam megkérte őket rá, és ők el is készítették, két feltétellel: az egyik az volt, hogy elmondják, kik és hol készítették. A másik az volt, hogy nem hagyják ott a fővárosban, hanem hazaviszik Körispatakra. Ez így is lett, az a nagy kalap a mai napig ott van a Szalmakalap Múzeumban és elfoglal egy szobát. Abban a szobában, ahol az a nagy kalap van, ott van bent a kalapoknak a prés, vagyis az, ahol a kalapokat formálják meg. Régen, amikor még nem volt ilyen gép, akkor a kalapokat rávasalták egy formára, külön a tetejét, külön a karimáját. Ott náluk nem mindig a legnagyobb fiú örökölte a birtokot, hanem a legkisebb, azért mert a nagyobb fiúkat mindig kitaníttatták és a legkisebbnek adták a birtokot, mert őt nem bírták kitanítatni. Mikor a fiúnak átadták a birtokot, azt mondták neki: Fiam, tisztelettel nyisd ki ezt a kaput, mert mi itt leszünk és figyelünk, mit csinálsz a vagyonnal, amit rád hagytunk. Azért mondták ezt, mert ők úgy tartották, hogy a lelkük a székelykapuban marad és a galambdúcon keresztül mindent látnak és hallanak. A gyerek persze vigyázott a birtokra, mert ő is azt hitte, hogy figyelik és segítik őt. Miután vége lett, elmentünk egy kúthoz, amihez nem kell vödör, hogy víz jöjjön belőle. Úgy működött, hogy egy láncon gumigyűrűk voltak adott távolságra és azok hozták föl a vizet a csőig, amiből kifolyt. Azután elmentünk a malomhoz, ahol megmutatták, hogyan készülnek a különböző fajta lisztek. Mind a három fajta liszthez különböző fajta gép kell., ami vagy finomabbra vagy durvábbra őrli a lisztet. Még a malom liftjét is kipróbálhattuk, amin a zsákokat húzzák fel. Mikor ennek is vége lett, elmentünk vacsorázni, majd a táborhelyen énekeltünk késő estig. Ez volt a legjobb nap.

046. Együtt a Szalmakalap Múzeum bejáratánál a házigazdával, ifj. Szőcs Lajossal

047. A múzeum belsejében a szalmakalap kiállítást is megtekinthettük, ahol számos település egyedi sajátossággal bíró kalapját bemutatták nekünk

048. Csoportkép a bözödújfalusi víztározó mellett található emlékfalnál

Reggel felkeltünk, megreggeliztünk, felszálltunk a buszra és elindultunk Bözödújfalura. Megnéztük az emlékfalat, ami a víz alatti Bözödújfalu darabjaiból épült. Ugyanis, amikor a kommunista diktatúra volt, akkor Ceauescu kommunista diktátornak az volt a terve, hogy Erdélyben az összes magyar falut elárassza. Ugyanis magyar gyűlölő volt. Ceauescut kivégezték, így csak Bözödújfalut tudta elárasztani. Nagyon rossz volt látni, hogy a házakat víz borította. Viszont egy dolog volt, ami megmaradt a vízben valamennyire szép állapotban, ez nem más volt, mint a templomtorony. Mindenki fotózta a tornyot a buszból.

Németh Tímea 7. a osztályos tanuló

049. Szomorú történetet hallgattunk Bözödújfalu sorsáról

050. Csoportkép Dicsőszentmártonban a római katolikus templom bejárata előtt

051. Együtt a dicsőszentmártoni magyar közösségi ház dísztermében

Bözödújfalu után Dicsőszentmártonba mentünk. Ott találkoztunk a magyar ház gondozójával, Rencz Andrással. A magyarok háza gyönyörű hely. Ott könyveket ajándékoztunk, képet Kós Károlyról és még sok minden mást. A magyarok házában sok kép volt az erdélyi magyar írókról és a magyar történelemről. Utána átmentünk a katolikus templomba is. Megismerkedtünk a plébános úrral. Beszélgettünk vele és fényképet készítettünk a templommal együtt. Ezután elköszöntünk és elindultunk a buszra. Majd megálltunk Körösfőn vásárolni, ahol sok szép dolog volt megvásárolható. Az út teli volt mindkettő oldalt árusokkal.

Németh Tímea 7. a osztályos tanuló

A kirándulás tapasztalatainak összegzése

Én a 4. napot írtam le, amely szerintem nagyon jó és élményekben gazdag volt, de ugyanígy az egész hat nap, amit Erdélyben töltöttünk csodás volt. Én első alkalommal voltam Erdélyben, de úgy gondolom, biztosan nem utoljára, szeretnék máskor is a másik otthonunkba” Erdélybe látogatni. Evvel pedig szerintem nem csak én vagyok így. Köszönöm a „Határtalanul” pályázat szervezőinek és tanáraimnak, hogy ez az út sikeresen végbe ment. Nagyon sok mindent láthattunk, új dolgokat hallhattunk, tapasztalhattunk, aminek pedig még jobban örültem, hogy jó és érdekes dolgokat próbálhattunk ki. Ahogyan a mondás tartja, Magyarország szíve nem Magyarországon, hanem Erdélyben van és ez így igaz, most ebben a hat napban mi is megtapasztalhattuk. Amiket azok az emberek csinálnak, hogy ne olvadjanak be, kitartsanak magyarságuk mellett, elképesztő. Mit meg nem tesznek, el sem hinné az ember, oda el kell menni és meg kell nézni, különben hihetetlen. Hiszen olyan dolgokon mentek át Trianon óta, mióta lecsatolták Magyarországtól Erdélyt, hogy azért kell a lelket tartani bennük és oda kimenni hozzájuk, hogy folytassák, ne hagyják abba, mivel csodás dolgokra képesek az ottani emberek. Minden viszontagság ellenére is ők még mindig erősek és bátrak, ami egymagában egy megható dolog.

Kovács Dominika 7. b osztályos tanuló

052. Kovács Dominika fogalmazásának eredeti részlete

Határtalanul értékelő óra

2014. május 20.

053. Fényképvetítés a kirándulás élményeiről

054. Az értékelő óra hallgatósága

Bemutató előadás

2014. május 21-én filmvetítést tartottunk a Farmosi Általános Iskola diákjainak (6. évfolyam) az erdélyi kirándulásról. A 45 perc hosszúságú film az erdélyi kirándulás legszebb pillanatait foglalta össze zenés feldolgozásban. A felvétel megtekinthető a You Tube oldalon „Határtalanul 2014 Farmos” címen.

055. Így kezdődik a bemutatófilm a vetítővásznon

056. Az előadás nézőserege

Fakultatívan vállalt témanap

2014. május 22-én, a fakultatívan vállalt témanap alkalmából akadályversenyt rendeztünk a Farmosi Általános Iskola minden tanulójának. A megmérettetés a település határában és a sportpályán zajlott. Az induló csapatoknak menetlevelet és kitűzőt kellett készíteni, amelyek az erdélyi témakörhöz illeszkedtek. Az állomásokon a mozgásos programok mellett az erdélyi magyarság kultúrájával és történelmével kapcsolatos feladatokat kellett elvégezni.

057. Eligazítás az állomások egyikén

058. A feladat: Csaba királyfi mondájának mozaikszerű összeillesztése

059. Útban az újabb állomáshely felé

060. Feladat: tájékozódás az erdélyi térképen

061. Feladat: a történelmi Magyarország térképének összerakása

062. A tanárok is kitettek magukért. Büszkén viselték a székely szimbólumokat.

063. Az 5. a osztály menetlevele

064. Az 5. b osztály menetlevele

065. A 8.b osztály menetlevele

066. Az erdélyi témanap oklevele

Médiamegjelenés

Napilap megjelenés: Szabadság című napilap, Bonifácz ifjúsági rovat, 2014. május 17. A Szabadság erdélyi közéleti napilap, öt közép-erdélyi megyében (Kolozs, Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Szeben) jelenik meg.

Farmosi diákok Erdélyben

Szabadság, 2014. május 17.

A Farmosi Általános Iskola 33 fős diákcsoportja kísérőtanáraival 2014. május 1-6. között erdélyi körutazáson vett részt. A kirándulás az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott „Határtalanul” pályázat keretében valósult meg. A program célja az erdélyi magyarság történelmének, kultúrájának, mindennapi megmaradási törekvéseinek megismertetése volt az anyaországi diáksággal. A résztvevők számos történelmi emlékhelyet felkerestek, így Fehéregyházán Petőfi Sándor feltételezett sírhelye, Madéfalván az 1764-es székely veszedelem emlékműve, a bözödújfalusi víztározónál az elárasztott falu, Csíksomlyón a kegytemplom és a pünkösdi búcsú helyszíne, Gyimesbükkön az ezer éves magyar határ emléke előtt tisztelegtek. A magyar népi kultúra elemeivel előbb Gyimesfelsőlokon ismerkedhettek meg, ahol a Györgyice családnak köszönhetően népzenei és táncbemutatón vehettek részt, majd Körispatakon a szalmafonás tudományát gyakorolhatták. Mellette az erdélyi magyar oktatási és kulturális intézmények, civil szerveződések működésébe is bepillantást nyerhettek. Gyimesfelsőlokon az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumban, Torockón a Sebes Pál magyar tannyelvű általános iskolában, Dicsőszentmártonban a magyar közösségi házban és könyvtárban tettek látogatást. Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak helyi alapszervezetének tagjai fogadták őket.

A kirándulók talán legnagyobb tette a farnasi látogatás volt, ahol ők maguk is történelmet írtak. Egy hetven évvel ezelőtti esemény elveszett szálai alapján keresték fel az apró kalotaszegi települést, ahol Bálint Ferenc református tiszteletes fogadta őket a helyi templomban. A falu a második világháború éveiben Magyarországhoz tartozott, amikor Farmos község elöljárói úgy döntöttek, hogy egy erdélyi kisdiák tanulmányait fogják támogatni pénzbeli adományukkal. Az akkori választás történelmi okokra volt visszavezethető, mivel évszázadokkal ezelőtt Farmos és Farnas is rendszerint „Farnos”-ként szerepelt az okiratokban. A névazonosságnak köszönhetően született a választás 1944-ben, melynek hetvenedik évfordulójára emlékezett a házigazda és a vendégek csoportja a történelmi helyszínen. A kis templomot 2014-től Farmos község címere díszíti, melyet Nyitrai István fafaragó készített önkéntes felajánlásból.

Németh Csaba

Hetilap megjelenés: Heti Válasz, Kultúra rovat, 2014. május. 29. csütörtök. Magyarországi közéleti hetilap.

Hetven éves jubileum Farnason

Heti Válasz. 2014.05.28.

A kirándulás az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott „Határtalanul" pályázat keretében valósult meg. A program célja az erdélyi magyarság történelmének, kultúrájának, mindennapi megmaradási törekvéseinek megismertetése volt az anyaországi diáksággal. A résztvevők felkeresték Fehéregyházán Petőfi Sándor feltételezett sírhelyét, Madéfalván az 1764-es székely veszedelem emlékművét, a bözödújfalusi víztározónál az elárasztott falut, Csíksomlyón a kegytemplom és a pünkösdi búcsú helyszínét, Gyimesbükkön pedig az ezer éves magyar határ emléke előtt tisztelegtek.

067. Farnason a református templomban

A kirándulók felkeresték Farnast is, az apró kalotaszegi települést, ahol Bálint Ferenc református tiszteletes fogadta őket a helyi templomban. A falu a második világháború éveiben Magyarországhoz tartozott, amikor Farmos község elöljárói úgy döntöttek, hogy egy erdélyi kisdiák tanulmányait fogják támogatni pénzbeli adományukkal. Az akkori választás történelmi okokra volt visszavezethető, mivel évszázadokkal ezelőtt Farmos és Farnas is rendszerint „Farnos"-ként szerepelt az okiratokban. A névazonosságnak köszönhetően született a választás 1944-ben, melynek hetvenedik évfordulójára emlékezett a házigazda és a vendégek csoportja a történelmi helyszínen. A kis templomot 2014-től Farmos község címere díszíti, melyet Nyitrai István fafaragó készített önkéntes felajánlásból.

Németh Csaba

TV felvétel: Farmos TV, 2014. május 18. vasárnap. A Farmos Tv Farmos Község Önkormányzata fenntartásában működő televízió.

068. Igazolás a Farmos Tv műsoráról

Rádió felvétel: Trió Rádió, 2014. május 25. A rádió napi 24 órában sugározza adását Jászberényből, az FM 97,7-es frekvencián. Lefedettsége: Jász-Nagykun Szolnok megye, Heves megye, Pest megye.

Jelenléti ívek